hogyan fussunk kutyával dögmelegben 101

Meleg van, a nyár felén túlvagyunk, nem haltunk bele a pandémiába, lassan kezdődik a versenyszezon, evidens ígyhát, hogy mindenki indulna futni. Jómagam is igyekszem több kilométert összeszedni, amíg az egész világnak nincs más dolga, mint mindenkitől másfél méteres távolságot tartani, így gondoltam összeszedem pár pontban, én mire szoktam figyelni, ha ezekre a távolságtartó futásokra Luisa, a bolond kutyám is elkísér.

Le kell szögezni, hogy ilyen melegben embernek-állatnak is nagyon veszélyes futni, vagy akármilyen nagy energiabefektetést igénylő mozgást végezni. Csak azoknak ajánlom a kutyás futást a melegben, akik ezen az időszakon kívül is sokat futottak már a kutyával, ismerik az állat határait, tudják, milyen igényeik, milyen határaik vannak, és hajlandóak a baj legkisebb jelére lefújni az edzést.

Sokan ilyenkor egyáltalán nem viszik magukkal négylábú társaikat, de vannak, akik nem tudják nélkülözni a társáságot a napi futásaik alkalmával: aki csak így tudja lefárasztani a nagy igényű állatot; aki nem biztonságos környéken fut és már a kutyája jelenléte is védelmet nyújt neki; vagy aki csak nem akar lemondani erről a közös programról a kedvencével, ha tudunk biztonságos környezetet biztosítani mind embernek és állatnak, akkor szerintem nem lehet akadálya, hogy a kutyás futás megvalósuljon.

Általánosan elmondható, hogy ha vadász-/juhász-/szánhúzó-/munkakutyád van, hosszú lábbal és orral, valamint magas engergiszinttel, illetve te magad nem egy extrém távokra vállalkozó hosszútávfutó vagy, akkor a kutyád valószínűleg többet és gyorsabban bír futni, mint te. Kánikulában ezt az információt dobjuk is ki az ablakon, ugyanis bár mi csak két csámpás lábbal, 20% feletti testzsírszázalékkal és jó esetben közepes energiaszinttel rendelkezünk, velünk van az izzadás képessége, amellyel igen hatékonyan tudunk párologtatni. Ellenben a kutyával, akit az evolúció nem áldott meg ezzek a képességgel, így ők csak igen korlátozott minőségben és mennyiségben képesek erre, ha jól tudom a talppárnáin és a nyelvén. Ez azt jelenti, hogy nagyon gyorsan és könnyen felhevűl a testük, könnyen kapnak kőgutát, ami nem megfelelően kezelve halálos is lehet.

Ennek elkerülésére szedtem össze pár dolgot, amit érdemes szem előtt tartani

1. Hajnalban vagy este
   Ezt elég egyértelműnek tartom, az ember se fut szívesen nyáron dél körül. Kora reggel még el lehet csípni egész kellemes időjárást, este pedig, főleg naplemente után kezd el csökkenni a hőmérésklet, akkor érdemes indulni. Véleményem szerint a reggeli a legkellemesebb, de mivel én nehezen kelek korán, Luisával legtöbbször a késői időpontokat választjuk. Mindemellett nem zárom ki a napközbeni futásokat, de nagyon körültekintően kell ilyenkor elindulni. Én is többször futottam késő délelőtt vagy kora délután, de ilyenkor nagyon lassan, extrém rövid távokat teszünk meg, végig figyelve, hogy hol Luisa ne dolgozza túl magát. 
2. Rövidebb, könnyebb edzések
   Talán ez is magától értetődő, főleg azok számára, akik már több év futómúlttal rendelkezek. Lehet, hogy hűvösebb időben simán mennek váltogatva a hosszú futások és az intervall edzések, de én ilyen melegben azt tanácsolnám, hogy lassú és rövid futásokat végezzünk, hogy jólesően elfáradjunk, de a kutya se terhelje túl magát. Mi példaképpen ilyenkor 6-7 km-nél nem nagyon futunk hosszabbakat, és a normál segbessénél jóval lassabban, legalább plusz egy perc/km tempóval kocogunk. Mivel nagyjából 5 éve futok Luisával, tudom, hogy ez neki pont megfelelő mennyiség, elfárad, de nem fogja vészesen túlterhelni, másnap is indulhatunk egy ugyanilyen körre. 
3. VÍZ
   Ha 20 percnél hosszabb az edzés, én már igyekszem valamilyen vízforrást keresni az útvonalon, hogy legyen fürdési, ivási lehetőség, ahol lehet fetrengeni, inni, lehűteni magunkat (nyilván inkább a kutyának, én még nem nagyon feküdtem pocsolyába, de ki tudja mit hoz a jövő). Van, hogy az is elég, ha tudjuk, hogy vannak még nem felszáradt pocsolyák az útvonalon, amibel szívesen belegázol a kutya, de nyilván a tavak, patakok, kutak a legjobb megoldások. Új kedvenc oldalam a kozkutak.hu, ahol az oszágban lévő összes nyilvános kékkút/forrás/vízvételi lehetőség fel van tüntetve, lehet őket térképen nézegetni, és még applikácójuk is van, Androidra és iOS-re is. Ha biztosan nincs vízvételi lehetőség, egy fél literes kulacsban vigyünk vizet, azt lehet mindenfele locsolni, itatni, innni, talán ez a minimum, amit megtehetünk a kutyáért. 
4. Árnyék
   Alapból nem tanácsolják a kutyáknak az aszfalton futást, (megjegyzem az embernek se), de ebben az időben érdemes teljesen bojkottálni az utcai köröket. Az aszfalt ugyanis nagyon gyorsan felmelegszik, valamint vissza is veri a hőt, elviselhetetlen meleget generálva, amit főleg a földszintes kutyák éreznek meg. Én ilyenkor igyekszem minden olyan területet elkerülni, ahol közvetlen napsütés éri a talajt, inkább terepen futnunk, vagy olyan árnyékos szakaszt keresünk, ami nem nagyon melegszik fel. 
5. Kutyafaják
   Mindenki tudja, hogy kutya és kutya között is hatalmas különbségek lehetnek. Általában a kutyás futásra sem szokás ajánlani például rövidorrú fajtákat, hosszú, tömött szőrrel, rövid lábbal rendelkező ebeket, valamint természetesen nem futnunk öreg, szív- vagy légzőrendszerbeli problémás állatokkal. Luisa vizsla-labrador keverék, és a meleget is jól bírja, élmény vele futni.
6. Pózáz, hám, szabadon
   Az, hogy az ember a melegben pórázra teszi, hámba fogja, vagy szabadon futattja a kutyáját, teljesen kutya és helyszínfüggő, mindenkinek tudnia kell, hogy a saját kutyája hogyan fut a legalacsonyabb energiafelhasználással, ez a kutya-gazda kapcsolat egyik legfontosabb eleme. Példának okáért vegyünk Luisát, aki a hámban teljes erőbedobással fog dolgozni, mert erre lett nevelve, pórázon biztosan lassítani fog (najó ez inkább körülményektől és hangulatától függ, de az esetek nagy részében láb mellet fut pórázon), szabadon pedig úgy megy, ahogy szeretne: láb mellett, előttem, utánam, látótávolságon belül, hallótávolságon belül, ahogy kedve/ereje van. Így a hidegebb időszakban szívesen futnunk hámmal, a szokásos canicross stílusban, melegben pedig kritikusabb szakaszokon pórázon, biztonságos területeken pedig szabadon futhat. 
7. Versenyek
   A versenyek célja, hogy emberből állatból is a legjobbat hozza ki, ezt pedig pont el szeretnénk kerülni a melegben. Nem véletelen, hogy a hazai canicross/bikejöring stb versenyeket nem nagyon tarták meg 15°C felett, én sem szívesen indulok el ennél magasabb hőmérsékleten rendezett versenyeken. Ilyenkor akarva-akaratlanul is gyorsabban, nagyobb erőbedobással futunk, mindenképpen teljesíteni akarunk, kevésbé figyelünk a kutyára. Nem állítom, hogy nem lehet nyáron kutyával versenyezni, csak azt, hogy sokkal nagyobb körültekintést igényel, és veszélyesebb is. 

Talán ezek a legfontosabb dologok, amik futás közben jutottak eszmbe, de érdemes észben tartani, hogy ezeket mind feletsük el, ha tudjuk, hogy a kutyánk máshogy viselkedik. Az első és legfontosabb szabály mindig az lesz, hogy ismerjük a kutyánkat, és az igényei szerint alakítsuk a vele eltöltött időt, legyen az edzés, séta, vagy akármilyen mozgásforma. Vigyázzunk egymásra és az állatainkra is!