2016. szeptember 24., szombat

gondolatok futás közben

akkor is, ha nem hallgatok zenét, akkor is, ha igen, akkor is, ha kutyával futok, és akkor is, ha egyedül, akkor is ha csak 5 km-t, és akkor is, ha 21-et, mindig tele a fejem mindenfélével. hogy mikkel is? lássuk:
  • "basszus, ez után még tanulnom kell"
  • "lehet hogy nem kellett volna annyit ennem"
  • "csináljak egy youtube csatornát?"
  • "ott egy kutyus, milyen cukiiiii!"
  • "nagyon kell pisilni. lehet, hogy kiizzadom a futás végére?"
  • "vajon tudok csak az orromon levegőt venni?" (10 mp múlva:"nem")
  • "mit egyek futás után?"
  • "szeretem ezt a számot. bárcsak érteném a szövegét"
  • "azta, ennek a számnak most értettem meg egy sorát! na ezért érdemes volt elindulni"
  • "Luisa, ne húzz már annyira!!!"
  • "ideszart a kutya, de nincs nálam zacsi. a pokolra kerülök, ha most azt egyszer itthagyom?"
  • "Did you hear about the guy whose whole left side was cut off? He's all right now. <<<<<<<<<------------ ezen a szóviccen évszázadokon keresztül tudnék nevetni"
  • "milyen jó kis verseny lesz a közeljövőben?"
  • "olyan jó, hogy most 6 perces km-ekkel megyek. olyan gyors vagyok." (10 perc múlva: 7:20-as km-ek)
  • "hülye kis muslinca klubbok mi a fenének köröznek az út felett? nabazdmeg, beleragadt egy a fogszabályzómba. mindjárt hányok"
  • "meg kellene tanulnom fejből az egész Harry Potter sorozatot"
  • "zombiapokalipsziskor tuti túlélném, csak ilyen gyorsan kell futnom, és akkor senki nem ér utol. kivéve valaki egy tankkal. ah, mindegy, majd szerzek egy kocsit."
  • "annyira jó lenne most Miamiban lenni, és a beachen kutyázni a családdal"
  • "minek tetováltatja valaki magára egy sorozatbeli pár nevét? és ha megutálja őket?"
  • "olyan hosszú egy maraton, de le akarom futni egyszer"
  • "én nagyon szeretek zuhanyozni meleg vízzel"
  • "minek lett meleg a kedvenc karakterem a kedvenc sorozatomban, ha nem is illik hozzá ez a szerep??????"
  • "úgy ennék egy pizzát"
  • "annyira büdös ez a póló, ami rajtam van"
  • "túl keveset frissítem a blogomat"
  • "én melyik házba tartoznék, ha a Roxfortba járnék?"
  • "hol tanuljak tovább????"
  • "de jó lenne, ha most esne az eső"
  • "Luisa olyan ügyes kutya, olyan gyorsan fut, és olyan szép izmos a lába"
  • "többet kellene olvasnom"
  • "a twitteren amúgy tök okos meg bölcs emberek vannak"
  • "mennyi idő múlva jön az új Once Upon a Time és The Walking Dead évad?
  • "miért bámulnak ez emberek ha futok?"
  • "húú, jön szembe egy futó. köszönjek? vagy csak intsek? de lehet, hogy azt hiszi hülye vagyok. de a futó szoktak köszönni. de lehet, hogy ő nem köszön. akkor csak intek. bassszus, ez köszönt, én meg nem. de ciki, azt hiszi bunkó paraszt vagyok."
  • "*random idegesítő zeneszám ami folyamatosan ismétlődik a fejemben*"
  • "meg kellene tanulnom az 50 amerikai államot"
  • "szomjas vagyok, inni akarok most"
  • "melegem van, minek vettem fel sapkát????"
  • "na, erről a versenyről milyen bejegyzést írjak?"
  • "olyan vicces, amikor a frissítőpontokon kiabálva biztatnak"
  • "miért mindig emelkedővel kezdődik egy verseny? miért nem lejtővel? ja, mondjuk akkor a célba emelkedőn kellene befutni. akkor mindegy, jó így"
  • "nem kellett volna ilyen ijesztő horrort nézni, nagyon félek"
  • "miért szeretnek az emberek csak magukról beszélni, de másokat miért nem kérdeznek meg??"
  • "szeretem a családomat, olyan szerencsés vagyok velük"
  • "kellene egy olyan sorozat, hol realisztikusan állítják be, hogy milyen a nyomozók élete, szóval pl lövöldözéseknél megsérülhetnének fontosabb szereplők is, nem csak a rosszfiúk"
  • "harmadszorra futok ezen a versenyen, de képtelen vagyok megjegyezni az útvonalat"
  • "lehet, hogy felfutok ezen az emelkedőn" (10 mpcel később: "na mindegy")
  • "szeretnék elmenni Los Angelesbe"
  • "olyan kényelmes ez a futócipő" vagy "kellene venni egy új futócipőt"
  • "7 perc/km az hány km/óra?"
  • "na ezt a futót akkor most lehagyom" vagy "na ez a futó most jól lehagyott"
  • "az UltraBalaton olyan jó verseny, imádom a hangulatát"
  • "nagyon ronda lehetek ilyen izzadt fejjel meg undi hajjal"
  • "Mulán miért meleg az Once Upon a Timeban?"
  • "már csak pár méter és beérek!"
  • "olyan hangosan veszem a levegőt"
  • "kellene ilyen terepfutó bot, amilyen a túrázóknak is van, és akkor fel tudnék menni könnyebben a hegyeken"
  • "hogy a fenébe tud Lubics Szilvia lefutni 200 km-t olyan gyorsan?"
  • "annak a nőnek ugyanolyan futócipője van, mint nekem, szóljak neki, hogy jó a cipője?"
  • "milyen sorozatot kezdjek el nézni?"
  • "kellene egy olyan bejegyzést írni, hogy "gondolatok futás közben""


2016. július 25., hétfő

off téma, vegetáránusság

2014 nyara óta, azaz kb 2 éve nem eszem húst. állatvédelem, és semmi más. nem veszem el mások életét.
kezdetben nehéz volt, és néha ma is megszegem a fogadalmat, ha nagyon kívánom. nehezen álltam át, és a legelején nem is teljesen, mára szinte egyáltalán nem hiányzik. táplálkozás terén van mit fejlődni, nyilván nem eszem teljes értékűen. dolgozom rajta, igyekszem. ez a bejegyzés eléggé off, ugyanis nem a vegaság a futás kapcsolatáról fogok beszélni (pff, írni), hanem csak a vegetáriánus gondolataimat írom le. pontosabba írtam le nemrég, most meg bemásolom, itt van e.

Hús
Őrült visítozás, egymáson taposás. Értetlen tekintetek, ideges fejkapkodás. Hátracsapott fülek, tág orrlyukak. Lábdobogás, szomorú prüszkölés. Megfeszült izmok, ingerült morgás. Féktelen ordítás, haragos őrjöngés. Eszetlen visongás, kitágult pupillák. Utolsó fájdalmas pillantások. Menetelés. Előre a kábító gázba. Előre áldozatként. Előre a halálba.
Nem, nem a holokausztról van szó. Nem egy tragikus történelmi eseményt szeretnék bemutatni, ahol milliók vérét ontották ki, ahol családokat mészároltak le, ahol nők és gyerekek százezreit végezték ki, és férfiakat kínoztak egészen addig, amíg fel nem adták, meg nem haltak.
Csupán arról a helyről volt szó, ahol naponta állatok ezreit gyilkolják meg és dolgozzák fel, fűrészelik ketté és vágják darabokra, nyúzzák meg és belezik ki, folyatják ki a vérüket és fagyasztják le halott testüket, hogy majd egyszer valaki ebédlőasztalára kerülhessenek, és az emberek elfogyasszák őket. Ez a vágóhíd.
Egymás hátán élnek, antibiotikumokkal tömik őket, és soha nem látják a napfényt. Korán leválasztják őket a szüleiktől, és onnantól kezdve csak a gyors hízás számít. Ez az életük. Így nőnek fel. Anélkül, hogy látták volna a Napot. Anélkül, hogy élvezhették volna a szellő simogatását a testükön. Anélkül, hogy szabadon mozoghattak volna egy mezőn. Anélkül, hogy a társaikkal együtt szaladgálhattak volna. Anélkül, hogy friss táplálékot kaphattak volna.
Így bánunk az állatokkal. Azokkal az élőlényekkel, akik, csak úgy, mint mi, ugyanúgy nevelik a kölykeiket, ugyanúgy esznek, ugyanúgy játszanak, ugyanúgy mozognak, ugyanúgy alszanak. Ugyanúgy szeretnek. Ugyanúgy élnek.
Olyanok, mint mi, csak nem gondolkoznak, hanem ösztönből cselekszenek. De élőlények. Érzik a fájdalmat, és a veszélyt, érzik a gondoskodást és a szeretetet. Nem vagyunk többek náluk. Nem tarthatjuk őket szenvedések közepette. Nem vehetjük el tőlük a kölykeiket. Nem tömhetjük őket gyógyszerekkel. Nem ölhetjük meg őket.  
Családtagnak hívjuk a kutyát és a macskát, és tápláléknak a csirkét, a disznót, és a tehenet. Homokba dugjuk a fejünket, elzárkózunk attól a ténytől, hogy szenvedések közepette élt állatok lemészárolt testének darabjait tömjük magukba. Közben kis kedvenceinket istenítjük, és állítjuk:

„De én szeretem az állatokat!”